2007. december 30.

Kovátsch Gamma Bertalan
Feketeország

Most itt nagyon udvariasan megkérek mindenkit, hogy ha bármilyen érzékenysége van, hagyja abba az olvasást.

Köszike.

Akkor csak a durvalelkű szellemi verőemberek maradtak, ugye?

Na ja, látom az arcotokon az internetes anyázások pszichológus által kikezelhetetlen nyomait. Meg aztán ti, az elit elitje sose voltatok valami mindennapi lények. A birkanép frusztráltnak és betegnek hívott titeket (engem is, a sok barom), de mi valójában mindig is tudtuk, hogy a többiek felett álló lények vagyunk.

Jó így, egymás között.

Akkor kezdem is.

Bazdmeg, hogy ez egy ilyen posványba fulladt feketeország, azt el sem tudom hinni. Asztakurvaéletbe. A sok proli bégetésétől ugyan feláll az agyamon a szőr, de eddig bírtam, mert azt hittem, hogy néhány emberformájúban még pislákol az értelem fénye. Erre ezek a nyálcsorgató kretének kiakadnak azon, hogy Ozirisz meg Hermész, a druidákról nem is beszélve.

Most úgy őszintén, rajtunk kívül normális itt valaki? Nem akarok olyanokkal élni, olyanországban, ahol szenteste nem lehet békésen kijelenteni az éppen megünnepelt eseményről, hogy egy egetverő faszság, csak azért, mert az egész ország ünnepel. Nekem egyfelől igazságom van, másfelől jogom, harmadrészt pedig ez itt Kelet-Európa legszekulárisabb országa, ahol a keresztény birkák dobótáblának való használatának eddig tapsolt a mértékadó, szuverén értelmiség. Sok munka volt abban, hogy ez így lett, én is dolgoztam rajta keményen.

Most meg a mértékadó, szuverén értelmiség súlyosan lapítva kussol és még Feri mellett is csak a leghülyébbek állnak ki. Én kivétel vagyok e tekintetben, természetesen.

Mi lesz itt, bazdmeg?

Megmondom, mi lesz itt. Nem fogjuk hagyni, hogy az emberi butaság mint egy nagy penésztelep feketével borítsa be ezt a jó édes kurvaországot. Harcolni fogunk. Ott leszünk minden ünnepnél, legyen az húsvét, pünkösd vagy hamvazószerda és mindig, mindig le fogjuk rántani a leplet a hígagyúság e szörnyű babonájáról. Aki fél, az most még leléphet, a blogról mondjuk ki fogom tiltani, de nagyobb bántódása nem esik azon kívül, hogy a hadműveletben felhasznált fospumpákat rajta fogjuk kipróbálni.

Nos, lépjenek ki a beszari, hülyeagyú gyávák!

Senki?

Remek. Nem véletlenül vagytok ti az elit elitje, pszichológiailag kezelhetetlen esetek.

2007. december 29.

Kovátsch Gamma Bertalan
Pedig még kurvaisten sem volt

Most röhögjek a sok idiótán vagy sírjak miattuk?

Mielőtt valamelyik pronyó (am. proli) beleszólna: ez költői kérdés volt, aki válaszolni mer, azt kitiltom.

Igen, pont szentestére kellett egy forrásokkal alaposan megtámogatott postot írnom arról, hogy az egész Jézus-sztori egy lopott mese. Na és? Ez egy szabad ország, mindenki oda és akkor ír postot, amikor akar. Így van ez a köpködéssel is. Nem tudom, mi verte ki a biztosítékot, tanultam a tavalyi esetből, az isten fasza talán túlzás volt (habár a post dec. 27.-én jött ki!)

Idén ezért tekintettel voltam az érzékenységekre és kurvaistenezés nem is volt a postban. Pedig lehetett volna, hülyevallásoskáim, de én olyan kurvára empatikus vagyok, hogy kihúztam. Utólag. Utólag, de kihúztam.

Bocs, a kurvára empatikusból töröljétek a kurvát, egy kicsit elkapott a hevület.

Erre felháborodik a sok pontagyú.

Pedig az aduász érvemet bele se írtam a postba. Mit kell itt aggódni Mithrász és Jézus hasonlóságain való témázáson, amikor itt sokkal döbbenetesebb összeesküvés lappang. Éppen csak utaltam rá a postban, de akinek szeme van rá, látja.

Luke Skywalker valójában Jézus Krisztus. Darth Vader maga az Isten, Yoda mester Mózesnek felel meg, a Jedi lovagoknak meg a 12 apostol. Az egész Bibliát a Csillagok Háborújából lopták, ez teljesen nyilvánvaló és csak szikkadt agyú hülyevallásos fanatikusok nem látják.

Hogy a Biblia volt előbb? Aztat honnan tudod, okoska? Én meg azt mondom, hogy a Galaktikus Birodalom volt előbb, cáfold meg, ha tudod.

Na ugye. Beégtél. Jobb, ha hiszel nekem.

Mert tudod, úgy van az, hogy a tudatlanság: erő.

A ti tudatlanságotok.

Az én erőm.

2007. december 26.

Kovátsch Gamma Bertalan
Jelentés a versenypiacokról

A vallási versenypiacot sok, magát tájékozottnak tartó befektető tartja unalmasnak és alacsony hozamot nyújtónak. Az eseményeket behatóbban követők számára azonban ez a negyedév is bővelkedett kellemes meglepetésekben. A piac sajátossága a ciklikusság és a nyugati naptári év zárása azért is érdekes, mert több világvallás üzletmenete ilyenkor mutat kiugrást. Ebből a csúcsból a figyelmes befektető következtethet a trendekre és rendezheti át pozícióit globális skálán.

Ebben a gyorsjelentésben éppen ezen ciklikusság miatt koncentrálunk a piac zsidó-keresztény
szegmensére elsősorban. 2007-ben a Ramadan Q3-ra esett, így a negyedik negyedév forgalmát az iszlám szegmens nem befolyásolta számottevően, a buddhista szegmens pedig mentes a zsidó-keresztény és az iszlám szegmenseket olyannyira jellemző globális forgalmi kiugrásoktól.

Dacára az egyes piaci elemzők részéről évszázadok óta megfogalmazott kritikáknak, a Katolikus EgyházTM szokásosan kitűnő negyedévet zárt. Bár a római székhelyű multicéget túlságosan központosítottnak és kevéssé rugalmasnak tartják, az egyház erős globális pozícióit a kihívóknak nem sikerült megingatniuk. A negyedéves gyorsjelentés masszív növekedésről számol be (megmentett lelkek száma: +4.9% yoy), ami azt mutatja, hogy tradicionalitásra koncentráló arculatát az egyház sikerrel váltotta piaci részesedésre. Az ugyanebben az üzleti modellben működő ortodoxia növekedése mögött azonban az elemzői konszenzus buborékot gyanít és a jelenlegi árfolyamot eltúlzottnak tartja. A két nagy mellett élénk forgalmat bonyolít a reformáció franchise rendszerben működő cégcsoportja. A piac legrégibb szereplője, a zsidó vallás a céget jellemző belső harcok ellenére sikeresen működik niche piaci szegmensében, amely szegmenst gyakorlatilag versenytárs nélkül ural.

Több elemző erre az évre is szokásosan borúlátó előrejelzést adott és a négy nagyra negatívan ható kihívásokat emelte ki. Ezek az előrejelzések ismételten alaptalannak bizonyultak. A Mitrász-hívők által indított szerzői jogi perről újra bebizonyosodott, hogy papírtigris: a sokak által jelentősnek beállított márciusi tárgyalást ismét elnapolták, ezúttal 2055-ig. Jogi szakértők szerint a felperes érvei pusztán formai hasonlóságokra alapulnak és a már 2000 éve zajló eljárást pusztán adminisztratív okokból nem szüntették meg eddig (beavatottak azt suttogják, hogy az eredeti beadvány az évszázadok során elveszett, így nem lehet tudni, miről szól a per). A korábban újságcímlapokra könnyedén felkerülő erőszakos antiglobalizációs mozgalomból láthatóan teljesen kifogyott a gőz. Mint ismeretes, ez az anarchista, lazán szerveződő csoportosulás a vallási piac létezését megkérdőjelezendő gyújtogatott kukákat. Az elemzői konszenzus szerint ez a társaság továbbra is csupán a piac 5-10%-ára van hatással. Kérdéses, hogy ezt a réspiacot egy Ateista Egyház sikerrel hódíthatja-e meg vagy továbbra is megmaradnak ezen réspiac fogyasztóit jellemző alacsony szintű önellátásnál.

A globális kapitalizmus súrlódásmentes működését a vallási versenypiacon sem zavarja meg semmi a következő évszázadokban. Áldassék a Verseny, amely lehetővé teszi ezt a stabilitást!

2007. december 22.

Kovátsch Gamma Bertalan
Csontok a proliknak

Édes anyanyelvünk, ahogy életfává bimbadzik a tehetségtől átitatott reklámszerző pennáján! Micsoda repedtsarkú kurva már ez az édes anyanyelv, ha egy csorgó nyálú, bekokainozott art directornak is bimbadzik, de akkor is, örüljünk a bimbadzásnak. Van ez a kis reklám, ez a kis csoda. Hogy ez milyen szellemes, csodálatos, ötletes, röviden kurvajó! Mintha csak én írtam volna.




Mi jut egy elit eszébe erről a klipről? Azon kívül, hogy jé, egy post egy blogon?

Segítek. Ha egy tökről a vidék modernizálásának kellett az elit eszébe jutnia, akkor a jóáras tévéről minek kell beugrania?

Jajistenem.

Ha látnátok magatokat, azokat a kutyahűségű, ámde értelmet tökéletesen nélkülöző tekinteteket, akkor lehet, elsírnátok magatokat. Ti talán, de én nem. Az elit nevelése nem lakodalmas menet, ezt vállaltam, ezt csinálom kurva jól a fórumos idők óta. Klónozás, elitek, klónozás, ezt nem kell érteni, ez külföldiül van. Csak azért mondom, hogy tudjátok, szigorúan tudományos alapon áll ez a projekt, nem is valami poros babonaságon.

Kádárnak kell eszetekbe jutnia. Annak, hogy Kádár '56 legnagyobb vívmánya volt és hogy ha nincs Kádár, nincs Lehel hűtőszekrény se. És akkor itt a sok bekokainozott art director és ilyet szólnak, hogy aranykártya és kalgonizálás. Basszátok meg, ez Kádár népe, Kádár nyelvén kell hozzá szólni! Mint például úgy, hogy jóár.

Én már csak tudom. Kádár nyelvén ugyanis kurvára értek.

2007. december 21.

Kovátsch Gamma Bertalan
Méltó megemlékezés

Éppen csak egy pillanatra ugrottam be, hogy elrendezzek néhány prolit itt a blogon. A karácsonyról van szó, meg hogy keresztény ünnep.

Most visszafogom magam és nem írom azt, hogy egy faszt keresztény ünnep, csak szelíden megjegyzem, hogy ez egy nagy marhaság. Például majdnem ilyen időben tartották a rómaiak a saturnáliát.

Ez is ünnep, az is ünnep, vágod? Ráadásul majdnem ugyanakkor is tartották. A külsőségek változtak kissé, a szaturnália a fékevesztett dorbézolásról szólt, míg ugye a karácsony is a fékevesztett dorbézolásról szól. Mindegy, ugyanarra kell gondolni. A keresztény hülyevallásosok megint csak verik magukat feleslegesen.

Ezt fogom a prolik agyába önteni egy tavalyihoz hasonlóképpen méltó posttal.

2007. december 20.

Kovátsch Gamma Bertalan
Műhelytitkok

Megható az érdeklődésetek.

Ezerszám külditek a leveleket és az ország legbefolyásosabb publicistájának (nekem) szögezett leggyakoribb kérdés az, hogy lehet valaki ilyen zseniális. Nos, elitkéim, a válasz nagyon egyszerű. Erre születni kell, úgyhogy ti ott lenn szépen nyugodjatok csak bele a megváltoztathatatlanba. Vagyis abba, hogy én írok, ti meg olvassátok és megemésztitek.

Persze nekem is megvannak a titkos forrásaim.

Először is vannak más újságok, erről már írtam. Újságot olvasni azonban a prolik is tudnak, sőt, lassan már csak a prolik olvasnak újságot. Nem vagyok én agymosott, hanem sokkal inkább szuverén értelmiségi, én a véleményeimet minőségi háttéranyagokból veszem, amelyeknél az egyetlen szempont a szuverenitás.

Konkrétan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség háttéranyagaiból tájékozódom.

Még mindig jobb, mint ha a dögkútból enném a döghúst, nem?

2007. december 19.

Kovátsch Gamma Bertalan
Bónuszorbán

Most egészen röviden.

Orbán egy fospumpa.

És tudjátok, miért?

Mert hazudik, azért.

Azt hazudja, hogy Golfja van, pedig nem is. Óriásterepjárója van.

Hát látjátok, ez van. Hazudik mind a kettő. Akkor meg nem tudom, mire a felhördülés.

Update: feledékenység okán. Itt a kisfilm. Egyéves Tirpákblog előfizetést nyer, aki megmondja, milyen óriásterepjárót vezet a hülyeorbán!

2007. december 18.

Kovátsch Gamma Bertalan
Családbarát

Konzumidióták vagytok.

Igenis, azok.

Mínusz az alant csápoló elitek, ők nem konzumidióták, hanem szofisztikált fogyasztók. Az elitek tudatos fogyasztó módjára megfontolják a 16 milliós Honda Legendet, és nem vesznek, holott megengedhetnék maguknak. Az elitek Volvót vesznek, de ez most mellékes.

A lecke ebben az, hogy mindenki döntse el, tudatos fogyasztó módjára mit vesz. Honda Legendet vagy íróasztalt. Óriásterepjárót vagy nagycsaládot.

Bazdmeg, kimondom a tutit végre. Nagycsaládot csak az vegyen, akinek van rá pénze. Nem mindenkinek telik a luxusra, ébredjünk már fel! Akinek meg nem telik, az meg ne urizáljon! Az nem úgy van, hogy gyártjuk a gyerekeket, aztán meg nem fizetjük be rájuk az ilyen adót meg az olyan adót. Ez pont olyan lopás, mint amikor az óriásterepjáróra nem fizeti be a kigyúrt aranyláncos a környezetszennyezési adót.

Mert az kurva egyszerű, hogy vesz valaki egy óriásterepjárót és rinyál, hogy nincs pénze a fenntartására. Hasonlóképpen, kurva egyszerű, hogy egy gyerekgyáros legyárt egy saroglya gyereket, majd siránkozik, hogy neki most milyen nehéz.

Bazdmeg, gondolta volna meg, mielőtt mohón túlfogyasztani kezdett.

2007. december 17.

Kovátsch Gamma Bertalan
A közösség kockázata

Nemzeti kockázatközösség, bazdmeg.

Emiatt nincs Toyotánk. De még Samsungunk sem. Amíg a japánok, a kínaiak és a koreaiak csupán éjszaka bírnak csetelni, mert nappal a globalizált piacra szórják a jobbnál jobb termékeiket, addig mi itt holmi nemzeti kockázatközösségen szarakodunk. Tudjátok, mi lesz ebből? Éhezés és leállósáv lesz ebből, meg ötévente új autó hitelből. Japán és koreai, nem is hülyemagyar gyártmányú. Kell még több példa, mennyire le vagyunk maradva?

Minek, az elit érti, a hülyék pártja konzervatív híveinek meg felesleges. Gyöngyöt disznók elé.

Japánban és Koreában értik a globalizációt. Ott a beteg nem kórházban fekszik, hanem az autógyárban szereli össze a globalizált autót. Nem lopja el a keményen dolgozó nemmunkakerülők nehezen megkeresett pénzecskéjét, mert kórházban csak az fekszik, akinek van rá pénze. És ha több pénze van, jobb kórházban fekszik. Így jön össze a nemzeti kockázatközösség a globalizációval.

De Magyarországon téphetem a számat emiatt. Néha úgy érzem, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozott felvilágosító rajzfilmsorozatom is falrahányt borsó. Osszam az észt debileknek? Tök lehetetlen. Inkább felveszem a pénzt - ami jár, az jár - és itt hagyom ezt a csürhét a hülye magyar sárban. Közösséget ezekkel nem vállalok. Kockázatit pláne nem. A nemzetet ne is említsük, mert attól idegrohamot kapok.

Ti csak henteregjetek a sáros leállósávban, amíg én a Jövővel csetelek. Ti a Múltat választottátok, én meg a Jövőt fogom.

2007. december 14.

Kovátsch Gamma Bertalan
Elkúrta

A kurva életbe, hát ez a kretén Medgyessy nem elkúrta megint?

Pedig világosan megmondtam neki, mit kell csinálni. Országszimulátort kell kiosztani minden iskolába, a haverom magyarhangjával, közpénzből. Olyat, amilyet még egy nyolcéves cigánygyerek is megért. Nem, mintha a nyolcéves magyargyerek okosabb lenne, mint egy nyolcéves cigánygyerek, ez csak olyan szófordulat volt.

Erre Medgyessy megcsinálja ezt a ... ezt a flashjátékot.

Na most ebből a nyolcéves cigánygyerek kurvára nem fogja megérteni, hogy mi fog történni, ha becsuk egy rakás kórházat és fizetőssé teszi az egészségügyet. Csak azt látja, hogy ennyivel-annyival csökkent a kiadás és azt hiszi, hogy ez jó. Aztán a valóságban is kipróbálja és jön a hökk.

Én például pusztán megszokásból nullára vettem a nyugdíjakat. Aztán nullára vettem a hülyevallásosok apanázsát. Aztán nullára vettem a hiteltörlesztést, a rendőrségi kiadásokat, az útépítés költségeit és mindent.

Ez történt.



Ennyire kúrta el Medgyessy. Még egy kurva flashjátékot sem bír megcsinálni. Most minek témázgasson a sok proli a 30 ezer forinton lakosonként, amit akkor kell fizetni, ha mindent nullára veszünk?

Semmi közük hozzá, hogy flashjátékra és rajzfilmekre kell.

2007. december 12.

tirpak-admin
Üzenet a blogadmintól (vészterhes idők)

Kedves olvasói a Tirpákblognak!

Nem kenyerem a beszéd, ritkán élek a lehetőséggel, hogy előttetek megnyilvánuljak. Most is csak azért teszem, mert vészterhes idők tengerén hajózik kicsi, ámde összetartó és kétségkívül elit közösségünk. Nincs okom tovább titkolni azt, ami eddig csak nekem okozott álmatlan éjszakákat, rémálmokat és pánikszerű marcipántorta-evéseket.

Szívjatok az álmatlan éjszakákkal, rémálmokkal és a marcipántortával ti is.

Most jön az ereszkedés, készüljetek.

Az a határozott érzésem, hogy ezt a blogot egyesek foglalkozás körében elkövetve művelik. És nem csak a Bertalanra gondolok.

Mondjuk ki, bazdmeg. Bérkommentelők célpontja lettünk, akiknek fáj az a kompromisszumoktól mentes igazmondás, amellyel szinte egyedül állunk a magyar médiában. Fáj nekik és elhatározták, hogy fikanickek mögül elkövetett egymondatos benyögésekkel tönkreteszik az érdemi és nívós vitát, ami ennek a blognak oly sajátja. Most hallottam, hogy az érdemi és nívós vitát az elit csak "tirpákvitának" nevezi újabban, teljesítményünket elismerendő.

Joggal kérdezitek: kik a bérkommentelők? A felgöngyölítésük még folyik, de egyiküket már azonosítottuk. Ő az a vihorászka, aki Őrnagy őrnagy nicknév alatt férkőzött a blogra, jópofizása mögött azonban kiszámított, rosszindulatú terv áll, melyet ezúttal leleplezek.

Azért jött ide, hogy a Rosszat terjessze.

Elitek! Álljatok ki hangosan a Jó mellett és utasítsuk el a Rosszat! Seprűzzük Őrnagy Őrnagyot erről a blogról, akármilyen nicken is jön vissza!

2007. december 11.

Kovátsch Gamma Bertalan
Green

Bazdmeg, fiatal elitek, flessem volt! Hajtok befelé a szerkesztőségbe a Tehénnel, hogy kinyomtassam a Fidesz programját (nem is saját papírra, hülyegyerek), amikor egyszercsak látom ám, hogy green. Green a fű, green a fenyőfa, de még a transzformátorállomás is green! Ez megy most, green itt, green ott, bálnák meg kibaszott kis mókusok, bánáti bazsarózsák, benne a green kellős közepében. Még az elnök is a greenről gagyarászik. Ez valami trend lehet, elitek, és ahol trend van, ott az elit.

Írtam én már a greenről korábban, hogy a gennyes bálnák dögöljenek, meg ilyesmi. Sőt, még környezetvédő lapban is írtam a greenről, hogy ugyan a greent leszarom, de azért Tehene mégse legyen mindenkinek, amikor nekem van.

Most azonban Trend van, elitek. Minden megváltozott. Green van, még az is lehet, hogy visszaveszek a greenpeace-es köcsögökre vonatkozó megjegyzéseimből.

Most már csak az a kérdés, hogyan lehetne a greent actionable political program-má tenni, ha már a hülyepárt Fidesz ezt elmulasztotta.

Csak a kezemet figyeljétek.

Fogjuk a Trendet, ami a green. Most veszünk egy társadalmi csoportot, amiről feltételezhetjük, hogy kisebbségbe szorítható. Legyen ez a csoport a greenhez az óriásterepjárósok csoportja. Megtekerjük a tökeiket és élvezzük, ahogy visítanak. Az meg főként buli, ha netán tiltakozni merészelnek, mert akkor vitrioltól csöpögő publicisztikákat lehet írni a faszom terepjárósok tüntetéséről, akiket nem támogat senki, meg különben is fogják be.

Így megy ez elitek, a greennel és mással is. Csak egy dolgot jegyezzetek meg, de azt háromszor: megosztani, megosztani, megosztani. És mindig a kisebbség tökeit tekergessétek.

Mert ha arra gondolnátok netán, hogy a rosszul szigetelt házakra vetitek ki a büntetőadót, akkor ne számítsatok arra, hogy én publicisztikában népszerűsítem. Nincs az a pénz.

Bazdmeg, agyam az nekem is van.

2007. december 10.

tirpak-admin
Höndör B. Margit: A Mester programja

Megmondom az őszintét, nagyon nyámnyila volt ma a MESTER írása, ennél sokkal jobban ki lehetett volna röhögni a Fidesz új programját, még szerencse, hogy felvázolta a környezetvédelem legfontosabb feladatait a postban, hát, megkönnyeztem, az az igazság.

Idefigyuzzon, KGB, megcsináltam maga helyett a TETÜK programját kifejezetten a MESTER útmutatásai szerint, itten vannak az alapvetések:
Gazdasági fellendülés: robotolimpia
Környezetvédelem: köcsög terepjárósok megfingatása
Külpolitika: iszlámos zöldségesek: hadüzenet, négerek kiírtása
Foglalkoztatás, népességpolitika: pofád befogod, annyit kapsz, amennyit érsz + gyerekgyárosok munkára fogása
Oktatás: bölcsészképzés eltörlése, iskola helyett buszok
Egészségügy: szarok bele, én jól vagyok, meg pénzem is van, hát nyugdíjaskám, te meg így jártál, az élet nem méznyalás
Vallás: Mi van?? Hülye vagy, bazmeg?
Kultúra: Az én vagyok.

Na.
Dolgozza ki és terjessze.

2007. december 6.

Kovátsch Gamma Bertalan
Még egyszer a munkakerülésről

Beszólt nekem az egyik ex-elit, bizonyos Margit itt, hogy úgymond "összecsapott" a munkakerülős postom. Csakis érdemeire való tekintettel nem basztam ki Margitot a blogról, természetesen. Más meg ne próbáljon nekem beszólni! Különösen a retardált nácik ne, akikből már jó párat tiltottam ki innen.

Ezen alapvetések után tekintsük Margit benyögését, miszerint az alkesz tanárokról nem írtam volna, hogy munkakerülők. Gondolkozzunk már, elitek! Mi jobb a társadalomnak, ha feleslegesen falusi kisiskolában tanít az a tanár, vagy munkanélküliként alkoholista lesz?

Költői kérdés volt, a válasz egyértelmű. Ezért nem témázgatok az alkesz tanárok munkakerülésén. Felőlem kerülhetik a munkát, azzal csak jót tesznek ennek a sokat szenvedett hülyeországnak.

És még egy, elitek. Kurva sok értéket adtam hozzá az elmúlt három hónapban, rámfér a pihenés. Januárt kiveszem szabira. Aki Értéket Ad Hozzá, mint én, annak jár. Ti, munkakerülő lemmingek, csak húzzátok az igát.

Bocs, ez a végén csak a proliknak szólt.

2007. december 5.

Kovátsch Gamma Bertalan
Wrong

Tegnapi postomra érkezett kommenthegyben turkálva megütötte a szememet néhány wrong. Teljes hökkenetemre a wrongot még félelit bloglátogatók is a blogba fűzték, hát azonnali akció szükséges.

A vizitdíjról van szó.

Ebben most éppen spíler vagyok, mert a vizitdíjról szóló részt most íratták át velem. Hogy basszák meg a szopós szájukat. Először úgy volt, hogy a vizitdíj a megtakarítás miatt jó, de most változott a stratégia és változott a mese is. Jancsi és Juliska kifelé, tizenkét csóka befelé.

Meg kell mondjam, a fentebb linkelt elszámolós mese még nem a végleges. Igazából idebasztak nekem három variációt, hogy írjam meg mindegyiket. Ezért nem vagyok aktív a blogon, ezért nem sok a hét- és nyolcszámjegyű összeg. Nem sajnáltatom magam, az állammal kéz a kézben haladó kapitalista piacgazdaság egyszerű közkatonája vagyok én, de azért jól esne néhány résztvevő szó.

Aki nem sajnál engem, az repül a blogról. Ezt üzenem a proliknak.

Így állok most a variációkkal.

A vizitdíj azért kell, mert ettől boldogabbak az emberek.

Az egyszeri szegény legény bemegy a boltba és ellop egy cukorkát. Nyalogatja a cukorkát, de keserű az! Ebből megérti, hogy csak olyasmi lehet édes, amit kifizet! Elmegy árkot ásni, a megkeresett pénzéből veszi a cukorkát, ami lám, édes, mint a méz! Zárókép: mosolygós emberek jönnek ki a rendelőből, kezükben a vizitdíj befizetését igazoló csekkel.

A vizitdíj azért kell, hogy megvédje az orvosokat.

A hétfejű sárkánynak új kedvtelése van: orvosokat eszik. Első nap kimegy, bekopog egy orvoshoz, hívásra bemegy és megeszi. Másnap megcselekszi ugyanezt. Búsul az öreg király és annak ígéri a lányát és a fele királyságát, aki valamit tesz az orvosevés ellen. Jön az furfangos szegénylegény és bevezeti a vizitdíjat! Harmadnap jön a sárkány, de mivel nem fizet vizitdíjat, nem jut be az orvoshoz, így lógó orral elkullog. Zárókép: megkönnyebült orvosok pajzsra emelik a furfangos szegénylegényt. Update Őrnagy Őrnagy ötlete alapján: A gonosz sárkány dühödten elrobog és népszavazást kezdeményez a vizitdíj eltörléséért, hogy továbbra is orvosokat ehessen. A furfangos szegénylegény azonban leleplezi az összeesküvést és a nép egy emberként szavaz a vizitdíj megtartásáért.

A vizitdíj védi a szegényeket a dölyfösök ellen.

Mátyás király álruhában járja a vidéket és beáll az orvos házikója előtti sorba, ahol szegény emberek várakoznak. Odahajtat hintaján a gyevi bíró és mindenki előtt beront az orvoshoz. Na, elgondolkozik ezen Mátyás király és bevezeti a vizitdíjat. Másnap jön megint a gyevi bíró, de hiába! Minthogy neki is vizitdíjat kell fizetnie, ki kell várnia a sorát.

Caracalla ötlete alapján: a vizitdíj védi az egészséget.

Két szegény kis gyufaárus lány árul gyufát. Nem fizetnek vizitdíjat. Fáznak is és éhesek is. Aztán az egyikük már befizeti a vizitdíjat. Erre melege is lesz, és anyukája is eljön érte. A másik makacs, nem fizeti be a vizitdíjat, így aztán fagyási sérülésekkel kórházba szállítják és még kórházi napidíjat is kell fizetnie.

Lássuk, mire képes a webkettőnulla! Ha valakinek javító ötlete van, beleírom a mesébe. Rajta, elitek, ki lesz méltó erre a megtiszteltetésre?


2007. december 4.

Kovátsch Gamma Bertalan
Munkakerülők

Figyelj, hazám!

Most aztán kurvára figyelj!

Lehetett tudni, hogy a munkakerülők összefognak a Változás friss szelei ellen és azt szélmalmuk vitorlájába igyekeznek fogni, hogy elapasszák. Ilyen körülmények között az (elit) közblogger feladata nem lehet más, mint hogy - sokadszor - rányissa a csipás szemű, ámde ébredező prolik ... akarom mondani, a blogom tisztelt olvasóinak figyelmét, hogy kik a munkakerülők. Én nem beszélek félre, mint a sárgadinnyeagyú Szijjártó balfasz, hanem idevágom nektek a piócák listáját ügyesen.

Betegek - mert ingyen, pusztán saját szórakozásukra vesznek igénybe gyógyító szolgáltatásokat. Mintha ingyen lenne a nutella a boltban, hát azt is elvinnék gyorsan, mint a kórházat. Nincs más megoldás: fizetniük kell. Ha meg netán ezután se lesz elég hely a kórházban, akkor majd fizetnek többet. Mint a nutellánál. A piacgazdaság mindenható, mondtam már?

Egyetemisták - róluk most nem írok részletesen, a munkakerülő bölcsészeket már kiveséztem egyszer-kétszer. Ezek is ingyen, pusztán saját szórakozásukra tanulnak és szívják az adófizetők vérét, veszik fel a segélyeket diákhitel formájában. Addig kell emelgetni a tandíjat, amíg nem keletkeznek végzettek tömegesen, akik versenybe szállhatnának velem. Ez is nyers, tiszta piacgazdaság.

Vasutasok - felmegy a pumpa, ha rájuk gondolok. Akarom mondani, kibasszák nálam a biztosítékot a vasutasok. Mégis, mit képzelnek ezek, nem tetszik nekik valami és sztrájkolnak? Legyen már kimondva nagyon határozottan, hogy a vasutasok is az ország vérét szívják azzal, hogy ide-oda szállítgatják kedvtelésből az utasokat, legyen már ennek a hancúrozásnak vége! Ha nem utazna senki sehová, azzal milliárdokat lehetne megtakarítani.

Most így hirtelen ennyi a munkakerülőkről. Ha kellően kiutálkoztátok magatokat, várok egy kicsit, míg az előző készletet elfelejtitek és újabb listával jelentkezem.

Addig is, nyomás munkakerülőt alázni kocsmába-villamoson-fórumokba.

2007. december 3.

Kovátsch Gamma Bertalan
Visszaszámlálás

Már csak néhány nap és a Fidesz bemutatja a programját.

Köztünk szólva, elitek, már nagyon ideje volt. Milyen röhejes már egy politikai párt program nélkül? Jó, végül is nincs a törvényben leírva, hogy egy bejegyzett pártnak programja kell legyen, de azért mégis csak vicces, hogy még egy kicsi erőfeszítést se tettek program írására.

Megmondom, miért van ez.

Azért van ez, mert a Fidesz a teljesen agyhalottak - nevezzük őket nevükön: prolik - szavazataira számított, azoknak meg minek program. Túl sok lenne a betű abban a programban, csak megzavarná a sok hülyeprolit. Na most ezek után ne lepődjön meg senki, ha teljesen tárgyszerűen a szuverén értelmiség a hülyék pártjának nevezi őket.

Pontosabban: én neveztem őket a hülyék pártjának, a szuverén értelmiség pedig csak ismételgette, de ez is annak a bizonyítéka, hogy milyen igazam volt.

Most meg programmal jönnek. Biztos egy tanácsadó felvilágosította a hülyeorbánt, hogy 80-as IQ alattiak szavazatát így megszerezhetik, de mi lenne, ha ráhajtanának a 80-100 IQ tartományra is.

Megmondom én, hülyefideszesek, mit kell beleírni a programba. Hogy kinek kell szívni, azt kell beleírni. Mert eddig ez kissé elsikkadt. Így barátilag megsúgom, hogy a helyes válasz az, hogy szívjon mindenki, kivéve én. Meg a szuverén értelmiség, ők se szívjanak, csak egy kicsit, hogy azért kiröhöghessem őket, de nem olyan nagyon.

Az ország szekere nem lesz kitolva a kátyúból, amíg nem szív mindenki. Ennek az össznépi szívásnak kulcseleme a tandíj és a vizitdíj. Ha van tandíj és vizitdíj, kizökken a szekér a kátyúból, ha nincs, akkor meg benne ragad. Ez az, amit a hülyefideszesek képtelenek felfogni, ezért nem ragadhatják meg a kormányrudat.

Üzenem tehát Navracsicsnak, hogy ezt a két, az ország jövőjét eldöntő tételt írja bele fürgén a programba. Ha benne vannak, talán komolyan veszem a pártjukat.

Talán. Viszont ha nem írja bele, akkor a hülyék pártjának annyi.

Kiblogolom őket a közéletből.

2007. november 30.

Kovátsch Gamma Bertalan
Mese az államcsődről

Fröcsög itt a sok nemelit, hogy így meg úgy kilóra, meg hogy megvettek, meg hétszámjegyű meg nyolcszámjegyű. Meg hogy ennek a rajzfilmsorozatnak valami köze lenne a népszavazáshoz. Bullshit. Hogy mennyire bullshit, megmondom, min dolgozom éppen.

Az államcsődről szóló részen.

Na most mondjátok meg, mi lehetne ennél függetlenebb Gyurcsány Ferenctől?

Talán csak az a másik rész az elsődleges államháztartási hiányról és a külső-belső körülmények hatásairól az állampapírok kamatszintjére. Aztán ott van az egészségbiztosítás pilléreiről szóló meserészlet, azok se néznének ki másként, még ha Toroczkai lenne a miniszterelnök, akkor sem. Én úgy gondolom, még a prolik is kajálni fogják - bocs, elitek, valakinek a prolik véleményét is formálni kell - és lesz újabb 80 rész. Tutibiztos vagyok benne, az APEH számlákkal kapcsolatos követelményeiről szóló mesén gurult a nevetéstől, aki látta.

Hogy eloszlassam a kételyeket, íme az államcsődről szóló mese vázlata. Tegnap éjjel alkottam, még csiszolgatni kell rajta, de valami ilyesmiről van szó.

Mese az államcsődről

Hol volt, hol nem volt, hetedhét határon is túl vagy talán innen, volt egyszer egy öreg király és annak három fia. Ezeknek mind megvolt a meglehetősen drága kedvtelésük. Az öreg király maga háborúzni szeretett. Na nem karddal, ahhoz már túlságosan kínozta a csúz, hanem szóval. Azt eszelte ki, hogy a szomszéd Burkusországban is megválasztatja magát királynak. Semmi sem volt drága ezért, kocsiszám hordatta ki az aranyat a kincstárból, szóratta Burkusország népe közé, vett meg drága, de annál rosszabb igriceket, hogy burkusul zengjék dicséretét, ügynökei ezen felül ott ültek minden burkus kocsmában és csúnya kis történeteket terjesztettek a burkus királyról.

De a fiai se voltak különbek. A legidősebb a nőkre bukott, a középső a deli paripákra, a legkisebb, egyben legokosabb pedig csak a pénzt szerette. Órákig el tudott ülni egy halom aranypénz tetején és ilyenkor átszellemült arccal motyogott magában. Hiába szerette azonban a pénzt, a pénz nem szerette őt. Menekült a pénz előle.

Egy szép reggelen ő ment be a kincstárba, hogy kigurítson egy hordó aranyat, mert éppen esedékes volt a tengeri kikötőt építő munkások bére. A szóban forgó ország nem rendelkezett tengerrel, de éppen ezt a lehetőséget látta meg a legkisebb királyfi! Elhatározta, hogy felépíti az első és egyetlen tengeri kikötőt a királyságban és ezen degeszre keresi magát. Ment tehát befelé a kincstárba, de ott rettentő meglepetés érte.

A kincstár üres volt.

Nagyot kiáltott a legkisebb királyfi és a döbbenettől artikulálatlanul ordítozva rontott be az öreg királyhoz.

- Idösapám! Idösapám! Államcsődben vagyunk!
- Államcsőd? Az micsoda? - kérdezte az öreg király a zavar legkisebb jele nélkül.
- Üres a kincstár, idösapám! - zokogott a legkisebb királyfi felzaklatva.
- Hát ez kellemetlen - komorult el az öreg király és a hozzá húzó burkus igricek esedékes javadalmazására gondolt - kellemetlen, de nem baj! Gyere csak fiam az ablakhoz! Nézd meg azt a sok alattvalónkat lent! Az ő kincstáruk nem üres. Az ő pénzük a mi pénzünk. Ezért nincs olyan dolog, hogy államcsőd.

Így történt, így esett, hogy az államcsőd lidérce semmivé lett. Ha az államcsőd-lidérc még mindig köztünk volna, az én mesém is tovább tartott volna!

2007. november 29.

Kovátsch Gamma Bertalan
Sorok között

Én nem tudom, a sok seggagyú miért háborodott fel a nagyszerű ötletemen? Az erdélyi magyaroknak román pártokra kell szavazni és kész. Miért, Magyarországon talán a Volksbundra szavaznak a németek? Nem szavaznak a Volksbundra, mert aki arra szavazott, azt jól kitelepítették, muhahaha!

Meg is érdemelte a sok náci, a liberális demokrácia építése nem méznyalás.

Tehát a lényeg, hogy akármelyik pártra szavazhatnak a jelenlegi egy, azaz kettő helyett. Nagy jót tesz nekik majd ez, ahhoz hasonlítanám, mint amikor a sarki ABC helyett megnyílt az óriásteszkó. Addig csak Tibi csoki volt és ... és volt még Tibi csoki. Most meg van, mi szem-szájnak ingere.

Úgy viszonyul az óriásteszkó a Tibi-csokihoz, mint a mindenpártraszavazás a magyar párthoz.

Ebbe azért csak elitek gondoljanak bele, kretén kommenteket nem akarok olvasni a hasonlattal kapcsolatban. A proli olvasóknak azt kell leszűrni ebből, hogy a kapitalista piacgazdaság megold minden bajt és gondot, a csokoládéválasztéktól kezdve a megosztottságig.

Azért én vezetném a sok proli kezét, úgy, ahogy az óriásteszkóban teszik a gondolák elhelyezésével. Szavazhatnának ugyan mindenféle román pártra az erdélyi magyarok, csak nem mindegyikre érdemes. Vegyünk csak egy svábot, aki megúszta a kitelepítést. Miért szavazna már azoknak a pártokra, amelyek be akarják fejezni a félmunkát és őt is ki akarják telepíteni? Ezért nem szavaznak a svábok a hülyeorbánra.

Elitek vagytok, nem akarok szájbarágni. Liberális demokráciát kell az erdélyi magyaroknak építeni és kész.

Mi ez a nyáladzás? Nem értitek?

Bazdmeg, keressétek meg a pártot, aminek a nevében benne van a "liberális" szó!

2007. november 28.

Kovátsch Gamma Bertalan
Megosztók

Hurráhurrá, hülyeorbán elérte, amit akart. Sikerült Erdélybe is exportálni a megosztás mételyét. Mert ez egy ilyen, ennek az az élete, hogy megosszon. Tessék, most ott huzakodnak ezek ketten, ahol eddig békés egység volt. Vérnyomás megnő, gyomorideg beáll, politikai publicisztikák piaca élénk növekedést mutat. A hülyeorbánnak részvénye van a politikai sajtóban, hogy konfrontatívan megoszt? Mert ez csak nekik jó.

Ketten vannak tehát a megosztás után. Jó ez?

Valamivel jobb, de nem tökéletes.

A tökéletes az lenne, ha még tovább osztódnának a hülyemagyarok. Ugyebár, mindenki kisebbség. Ha meg már eleve kisebbség, akkor tovább osztható az egyénig, vagy tovább.

Én például remekül le tudom magamat anyázni politikai kérdések kapcsán.

Milyenmá' az, hogy az erdélyi magyarok összetömörödnek, mint a birkanyáj? Jó, a dolgok fejlődtek, mint két birkanyáj, de akkor is, milyenmá'? Ezek virtuális, mondvacsinált, semmilyen valós alappal nem rendelkező közösségek. Véletlenül magyarul beszélnek és véletlenül mindegyikük az erdélyi provincialitásba született bele, na és? Túlléphetnének rajta és integrálódhatnának.

A nemzet fogalma elavult, sőt káros. Nincs szükség arra, hogy egy nagy ügy egyesítse a nemzetet. Eleve, össznemzeti ügyek nincsenek is.

Ezeket kell ismételni szuverénül. Mert aki nem ezt mondja, az nem is igényes, véleményük alapból figyelmen kívül hagyható.

2007. november 27.

Kovátsch Gamma Bertalan
Konzumidióták vetítése

A Mester hallgat. Mit tehet ilyenkor egy elit? Pótmesterek után néz. És aki keres az talál (köszi Bauer, megint). Az olvasók amúgy is tömegesen követelik a létfilozófiai írásokat, hát legyen örömük a konzumidiótáknak, ha ez kell nekik mindenáron.

Megyek az utcán gyanútlanul. Szemüveg nélkül. Bumm, egy hirdetőoszlop. Régen azért a hirdetőoszlopok jobban látszódtak. Ezt is csak azért csinálják, hogy a reklám könnyebben beszivárogjon az agyatokba. Csak szólok.

A hirdetőoszlopon valami kép. Közelről se látom jobban. Rajz ez vagy mi a túró? Vagy netán számítógépes grafika? Régen az élő színészek reklámozták a filmet az utcán. Most meg ez a rajz vagy fénykép. Esetleg számítógépes grafika. Így, szemüveg nélkül nehéz megállapítani. Az biztos, hogy nem élő ember, hanem valami kép.

Flusser. Flusser kellene ezeknek. Flusser is szemüveges lehetett, különben nem írt volna annyit a szétkenődésről. Esetleg Baudrillard írta volna a szétkenődést, vagy az az olasz, az a Virilio? Heidegger hatása alatt? Nem tudom, nagy gondolkodó volt mind. Teljesen el tudom képzelni ezeket mind, amint egy hirdetőoszlop előtt állnak és a vetített képeket próbálják kisilabizálni. Tisztára, mint én.

Nem úgy, mint a konzumidióták. Itt nyüzsögnek körös-körül és nem is látják ezt a hirdetőoszlopot. Nem is kell nekik. A plazmatévé, a számítógépes játék és a kereskedelmi tévék egyenest az agyukba vetítik a gagyit. Mint a kísérleti patkányoknak vagy a nagyüzemi csirkéknek. Nem emberek ezek, hanem vásárlóerő. Fuj, megvetendő kis férgek. Pénzért veszik a plazmatévét, amikor pedig sírhatnának is, hogy nincs nekik.

Mit foglalkozom én ezekkel? Nekem más dolgom van ezen a világon, nekem az igazi homo sapiens néhány megmaradt példányát kell keresnem, nem ezeket a véglényeket. Flusserrel például ellennék itt a hirdetőoszlop előtt, a vetített képekről cseréhetnénk eszmét csendesen. Flusser azonban már nem él, így maradtam itt egyedül a hirdetőoszlop előtt, amelyről a rajz-fénykép-grafika néz rám hipnotikusan. Berántana a konzumidióták világába, de hiába próbálkozik, mert már van tervem! Oldalra lépek kettőt és ezzel megkerülhetem a hirdetőoszlopot!

És tovább keresem a megmaradt néhány homo sapienst.

Az utolsó megmaradt eliteket.

Kattintson ide, ha többet akar tudni!

2007. november 26.

Kovátsch Gamma Bertalan
Elitvizsga

Elitek, nagy nap a mai. A modern, gazdag, kapitalista Magyarország alapjait lefektető rajzfilmsorozat hómpédzse immár hozzáférhető.

Óvatosságból IQ cenzussal védve, nehogy a hülyeorbán valamit megsejtsen.

Ide kell kattintani.


A high tech Rendszer különbséget tesz proli és elit felhasználók közt. Az elitek három rajzfilmet már megnézhetnek, a prolik csak üres lapot látnak.

Most válik majd el a szar a víztől! Elvárom, hogy minden elit beszámoljon arról, mi tetszett leginkább a rajzfilmekben, Aki nem tud beszámolni, az lebukott. Az proli. Elitblogról úgy vágom ki, mint macskát szarni.

2007. november 23.

Kovátsch Gamma Bertalan
Félvalóság

Semmiképpen ne igyatok rajzfilmírás közben.

Főleg hajnali háromkor ne.

Asztakurva, életmódtanácsadó lett a ti Bercitekből? Hát nem, még nem. Habár a blog egy kényelmes testreszabható keret, még az is lehet, hogy testreszabom és műzlikről olvashattok itt. De nem most.

Az van, hogy nem tudom megmondani, mikor aludtam el munka közben. Éppen a harmadik rémmesémet írtam aznap és hát lecsúszott egy fél palack Gere Portugieser 2006 is. Aztán a következő dolog, amit láttam, az 16 millió forint volt. Merthogy pont az árcédulára koppant a fejem a Honda Legend katalógusában.

Az is ott volt az asztalon a forgatókönyv mellett, mit irigykedsz, prolikám.

Közben minden összefolyt és már én sem tudom kibogozni, mikor ért véget a valóság és honnan kezdődik a rémmese. Vegyétek úgy, hogy amit olvastok, az nem a valóság.

Egy ismeretlen város ismeretlen tere. Ismeretlen emberek százezrei figyelik a szónokot. Valahonnan ismerem a szónok plakátbanalitásból és excentrikusságból összegyúrt arcát. A szónok körbenéz, köhint a mikrofonba és síri csend lesz. Személyéből áradó szuggesztív erő szinte húzza a bőrt az arcomon, mint a szembefújó szél. A szónoklat rövid.

- Polgártársak, elkúrtam! Én. A ti pénzeteket kúrtam el. Nem kicsit, nagyon. Beismerem kurvaőszintén. Most mindenkinek áldozatot kell hoznia. Ki kezdi?

A megkönnyebbülés és elragadtatás sóhaja száll fel a tömegből. Végre kimondta, amit mindenki tudott! Egy vasutas ugrik fel az emelvényre és kiabál.

- Én! Én akarok áldozatot hozni! A személyszállítás veszteséges, mert dotáltak a jegyek! Minél kevesebb utas, annál kevesebb veszteség! Szüntessék meg a vonalat, ahol dolgozom!

Utolsó mondatát alig érteni, mert időközben egy köztisztviselő ragadja meg a mikrofont.

- Ne hallgass a vasutasokra, Uram, mivelünk kezdd a leépítést! Olyan bonyolult szabályokat hoztatok, hogy nagyon sokunkra van szükség! Minél kevesebben vagyunk, annál jobban kifejtik ezek a szabályok az eredeti célt, miszerint senki se tudjon elintézni semmit! Holnap már ne létezzen a hivatalom!

Idős férfi biceg fel a pulpitusra és vallomást tesz.

- Túl sokba kerülünk, igen. Igaz, hogy a nyugdíjunk megfelel az országunk bérviszonyainak, de most mindenkinek áldozatot kell vállalnia. Nekem már nem veszik hasznomat, a fűtésszámlám kész pénzkidobás. Ezentúl nem fűtök és a pénzt felajánlom a nehézségekből való kilábalásra!

Mindenki kiabál és teszi a felajánlásokat. Az Úr bepárásodott tekintettel néz végig a lelkes tömegen. Azon veszem észre magam, hogy engem is elkap a révület és a karórámat készülöm bedobni az adománygyűjtő kalapba. Döbbenten meredek az órára a kezemben és ekkor ...

16 millió forint. Honda Legend. A homlokom fájdalmasan koppan a katalóguson.

Sose igyatok, ha rémmesét írtok sorozatban.

2007. november 21.

Kovátsch Gamma Bertalan
Hülyeségpermet

Valamelyik elit együttérzőn megkérdezte, hogy lehet bírni a pontagyúaknak ezt a gyülekezetét. Hát nehezen, bizony nehezen. Megmondom, miért csinálom.

Mert van itt néhány elit, akiért érdemes, akik eredeti megállapításokra jutnak. A közös gondolkodásnak ez a légköre szinte intellektuális szikráktól pattog. Úgy érzem magam, mintha az elitekkel egy világítótoronyba vonultunk volna vissza, amely alatt hiába tombol a hülyék óceánja, csak hülyeségpermetet szórhat az ablakra. Majd viharkabátot veszünk, ha nagyon permetez.

Figyeljetek nagyon, milyen intellektuális szikra pattant ki az egyik elit kommentelőből. Az illegális szoftverletöltés olyan, mint a kollektivizmus. Nagyon eredeti gondolat, érdemes rajta elgondolkozni. Olyan lenne, mint a kommunizmus? Hát bizony, olyan, most, hogy így belegondolok.

Ha ezt a gondolatot nem írtam volna meg a posztban, amihez ez a kommentszikra érkezett, bizony mondom, posztot írnék róla.

2007. november 19.

Prosztó M. Beléndek
Az állami apanázsrul, gyengelméjűeknek

Végy egy kisebbfajta államot. Történetesen, ez egy teljesen nyitott gazdaságú, fejlődő ország kisebbfajta állama legyen.

Tegyük a nagyító alá ezt az államot, tudjátok, mint a Civilization-ben.

Mit csinál ez a kis államocska? Tisztán gazdasági aspektusból szemlélve, hiszen a Civ-ben is így van ez.

Pénzt szed be és oszt el újra. Nagyon jó.
Állam feliratú dobozba nyilacska be, másik oldalon ki.
Miért oszt el újra a kisebbfajta államocska pénzt?
Azért, amiért minden állam: szabályoz.

Most a szabályozást tessék úgy érteni, hogy az is szabályozás, hogy versenyképes maradjon az amúgy versenyképtelen hazai krumpli, vagy az, hogy a kisnyugdíjas (ez is magyar szó!) Mari néni is megkapja ugyanazt az orvosi ellátást, mint Tapló Jusztícia senior marketing manager asszony, és még sorolhatnám.

Tegyük fel, hogy ez az állam rosszul működik. Óh, horror. Előfordulhat az ilyen.

Azaz a kis dobozba kis nyíl be, nagy nyíl jön ki. Ajjaj, nagy a baj!

Mit lehet tenni? Bosszantóan primitív dolgokat, kérem.

Több pénzt szedek be ugyanannyi kis adózó Civ lakostól és vállalattól, vagy próbálok még több kis Civ lakost és vállalatot adózásra bírni.
A másik oldalon, vagy megpróbálom a szabályozó funkcióimat megtartani, vagy a prés szorításával egyidőben feladom őket. A kis doboz nyilacskái előbb-utóbb egyensúlyba kerülnek.

Namost, egy olyan konstellációt véghezvinni, politikai és gazdasági okokból (a nagytőkét elvégre nem ugraszthatom meg, mondtuk, hogy ez egy nyitott, fejlődő gazdaság), hogy ugyanannyi kis Civ emberkétől és vállalattól szedek be még több pénzt, miközben leépítem a szabályozó funkciókat, az egy oltári nagy cinikus szemétség.

Amit csak támogatni tudok.

Tudjátok, elitek, ehhez megvan ám a közgazdasági mantra, ami úgy kezdődik, hogy "az állam nem hatékonyan osztja el a javakat, bízzuk a piacra". Nem mondom meg a mantra nevét, mondjátok meg ti.

Namost, adott tehát a fenti helyzetleírás, azaz, hogy a selejt - nevezzük így egyszerűen a kispénzűeket, a piac által nem értékelt tudással bírókat, vagy azokat, akiknek nem jön be a verseny -, mondjuk ki, szop, a transzparens jövedelmű lakos / gazdálkodó szop, a nagytőkének meg mindegy.

Hát, van egy nagy hírem, elitek. Ebben a büdös nagy, államnak hívott kócerájban felértékelődik az állami apanázs. Nem árulok el nagy újságot azzal, hogy azok, akiket itt politikai elitnek hívunk, az selejt.
Selejt, mert nem véletlenül nem működik az az állam és nem véletlenül nem egy multi helyi leányvállalatát dirigálják.
Selejt, de nem szop.

Na, ez a selejt szeretne úgy élni, mint azok ottan a piacon.
És még valami, elitek.
Aki elkezdi a mantrát, és szem előtt van, az is meg fogja kapni az apanázst.

Ahol féloldalas a verseny, ott nagy az "olcsó" pénz értéke.

Remélem, most már értitek.

Prosztó M. Beléndek
Kapitalizmus, hülyék

Először is, szögezzünk le egy axiómát. Természetesen, axiómákat nem is szükséges leszögezni, de mindig is szerettem barkácsolni, tehát csak szögezzünk, bazzeg.

Most persze belezavarodtam, mert annyira átvittem az értelmet és a metaforikus magaslatok miatt oxigénhiányom van.

Szóval, a szögeznivaló.

A kapitalizmus nem a gyengék műfaja. Viszont, lenne egy nagy előnye. Feltételes mód. Ideális esetben. Hogy teret enged a kezdeményezőkészségnek, az ötletnek, a kreativitásnak, a víziónak. A vállalkozásnak. És a tudásnak.

Na, ez egy nagy hülyeség, tessék csak elfelejteni. Mert nincs ideális eset. A nagytőke kibaszott unfair és tessék megkapaszkodni: profitot maximalizál.

Ebből eredendően a tőke uralmát csak cinikusan lehet éltetni. Igen, bazzeg, a hajléktalan csak egy negatív externália, a proli bérköltség, a társadalmi érzékenység a jól marketingelt sponsorship erejéig terjed, végül, az adó addig jó, míg nem mi fizetjük.

Mégis éltetem. Nem, nem abból a hülyeségből eredő, jellemzően kelet-európai, balfasz, susi melegítős, bunkofonos, újkapitalista meggyőződésből, ami elhitette a hülyeparaszttal, hogy neki a versenytől jobb lesz, meg hogy itten mostantól aztán növekedés, felhalmozás, beruházás, hűdefasza.

Hanem mert cinikus szemétláda vagyok.

Akkor ennyit rólam. És ide kapcsolódóan majd még kitérek az állami apanázsra. Mert éppen a piaci verseny mellett rajzolódik ki csak igazán, hogy az államnak tartozni jó, de méginkább, az államról pénzt lenyúlni milyen picsaszar jó.

Nem értitek, látom.

Hadd éljek egy képletes hasonlattal:

A kapitalizmus egy nagy szopás. Jó-jó, csak nem mindegy, hogy a fa... facilitás melyik végén vagyunk.

Most hagyjatok békén, fáraszt a sok hülye.

Prosztó M. Beléndek
Na, itt vagyok, hülyék

Jöttem, mert KGB térden csúszva könyörgött, hogy jöjjek. Jöttem, láttam, posztolok.
Mert posztom, hogy posztoljak a poszt-kommunistákról.

Azaz a hülyeparasztokról, akik nem tudják, hogy mi a LEADER, meg a fospumpákról.

Szóval, a LEADER.

Na igen, ez annyira egyértelmű, hogy aki ezt sem tudja, az ikszelje le a weboldalt, mert nem méltó az elit jelzőre. Öcsém, beszarok, ezt nem tudni!

Vulkánlíder, mi? Hülye vagy, fiam, ülj vissza a helyedre. Fogadjunk, hogy neked a PHARE is csak arra jó, hogy lecsulázd a monitort.

Lapozzunk is, mert ideget kapok és remegni fog a kezemben a forgatókönyv.

Igen, forgatókönyv, baszki, mostanában hobbiból rajzfilm-forgatókönyveket írok, de semmi közötök hozzá.

Van má' itt ilyen, hogy a 'Kisvakond vizitdíjat fizet', meg 'Süsü a sárkány nem csináltat arcplasztikát, mert nem fizeti a TB'.

Na, de ennyi elég a visszatérésemről, majd legközelebb valami ütőset kaptok a pofátokba a kapitalizmusról, meg a piacgazdaságról. Meg az állami apanázsokról. Utóbbit kicsit más világításba fogom helyezni.

Kovátsch Gamma Bertalan
Magyarázatok a Parancsolatokhoz

Ne lopj!

Például ne lopd el más szoftverét vagy más, szellemi jog által védett termékét. Ő is megdolgozott vele, ő is vacsorázni akar és mégse hagyhatjuk, hogy tehetségek végezzék a Tesco éjszakai műszakjában. Attól, hogy le lehet tölteni, még nem jelenti, hogy le is illik tölteni. Különben is, aki lop, az olyan, mint a kommunista, onnan meg már csak egy lépés az árpádsáv.

Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!

Kivéve, ha újságíró vagy. Mert akkor sajnos megesik, hogy olyat kell megírnod, amivel nem értesz egyet. Miért, a rendőrnek nem kell időnként szimpatikus embereket verni? De. Tehát a hazugságot újságíróknál nem kell olyan komolyan venni. Meglehet, hogy éjszaka vadul tőtikézed a szerzői jogvédett anyagokat, másnap viszont jön a főszerkesztő és megadja a napi feladatot.

Ne vegyétek komolyan, ez egy ilyen szakma. Az igazság a kommentekben van.

2007. november 18.

Kovátsch Gamma Bertalan
Kultúrharci feladat

Elitek, harci feladat van. Itt van ez primkó kis víruskampány-videó alant. Három hónapja töltötték fel a vírusszerű terjedés reményében ,azóta 4000-nél is kevesebben nézték meg és alig négy kommentárt hozott össze..



Na most így hogy lesz igaza a Mesternek, hogy a jövő reklámja csak egy post lesz egy blogon? Nem hagyhatjuk. És ami sokkal fontosabb: mi lesz a TETÜK percentjével a Takarékszövetkezettől? Kultúrharcos feladat van tehát.

A TETÜK pályázatot hirdet blogpostokra a következő szempontok szerint:

  • A postnak tartalmaznia kell a fenti videót - ha lehet, az oldalba foglalva - a kattintások maximalizálása végett.
  • Fel kell használnia a népies-urbánus ellentét témáját.
  • Ki kell térnie a mezőgazdasági termelés és a falusi életmód modernizációjára, különös tekintettel az Európai Unió LEADER programjára és annak hatásaira.
  • Oda kell mondania a hülyeparasztoknak.
  • Aktuálpolitikai témákat kell élesen felvetnie, különös tekintettel az árpádsávra, a szélsőjobb térhóditására és a reformok fogadtatására a magyar társadalomban.
  • Foglalkoznia kell a magyar társadalmat történelmileg ért traumákkal és azok meghaladásával a modernizáció folyamán.
  • Fel kell vázolnia egy gazdag, kapitalista Magyarország jövőképét.
  • Kezdődjön minden mondata F-betűs szóval.
Pályázni ezen blogbejegyzés kommentjeiben lehet. A pályázatokat folyamatosan közzétesszük a TETÜK blogján. A győztes pályázatot összesen 2 liter bor elfogyasztása után a Tirpákblog írói csapata fogja kiválasztani. A győztes a Mester Eljövetel című könyvének egy raklapnyi eladatlan példányát fogja kapni a beköltözött egércsaláddal egyetemben.

Ötletadónak a Mester készített egy példapostot. Felhívom a pályázók figyelmét, hogy a példa nem felel meg teljesen a pályázat kiírásának, az csupán mintaként szolgál!

Jobbat várunk, elitek. Munkára, mindenki!

----------------------------------------------------
Höndör B. Margit versenyműve:

Fú, hogy mekkora bunkók már ezek ott vidéken, behalok, hát ezek még mindig birkával nyírják a füvet, aztán csodálkozunk, hogy árpádsáv, meg szélsőjobb, most a LEADERről nem is beszélve, meg ott vannak azok a traumák, ezért szerintem nyírjunk ki minden vadparasztot, gőzük sincs a reformokról, és akkor sokkal jobb lesz.

2007. november 16.

Kovátsch Gamma Bertalan
Czakó Gábor-Banga Ferenc: Okos Kata

Bauer blogtárs ganajtúrós Andersen-meséje villámcsapás-szerűen idézte fel a Mester azon zseniális meglátását, hogy eljött a Mesék Ideje. Én is észbe kaptam és emitt megosztok egy Rémmesét a balfelől látható könyvecskéből. Mint minden Rémmese, ez is kortalan. Csak a szófordulatokat kell kissé kisuvickolni az 1988-as kiadásban és máris lehet a Haladás zászlajára tűzni.

Egyszer volt, hol nem volt, a bértömeg-gazdálkodáson túl, de a személyi fizetéseken innen, volt egy szakszervezeti bizalmi. Úgy hívták, hogy Okos Kata. Volt annál a vállalatnál több szakszervezeti bizalmi is, neve is volt mindnek, de csak ezt az egyetlenegyet hívták Okos Katának. Hogy miért, azt rövidesen megtudjátok.

Történt, hogy pecsétes, stencilezett papírokkal összehívták az üzemi ebédlőbe a szakszervezeti értekezletet. A bizalmiak gyűltek, ültek, iszogatták a kólát, rágcsálták a ropit, hallgatták az üzemi négyszöget, amely, mint valami wimbledoni páros, előadta, hogy a vállalati bérezés nem eléggé korszerű. Haladóbbnak kellene lennie, ösztönzőbbnek, élenjáróbbnak, szocialistábbnak, komplexebbnek, humanistábbnak, demokratikusabbnak, differenciáltabbnak, valósabbnak, nehogy a cég a termékszerkezet-váltás kellős közepén egy ámokfutó menetrend pályájára kerüljön.

A szakszervezeti bizalmi is éppolyan ember, mint a többi. Elérzékenyült hát mind, és kissé meg is ijedt. Hogyan is ne ijedt volna meg: ennyi varázsige egy egész kongresszus elbűvöléséhez is elég lett volna. Osztályharcosan lehurrogták Okos Katát, amikor az parlagi módon firtatni próbálta, hogy mármost ezután több lesz-e az egységnyi munkára eső bér, vagy kevesebb. Volt ám felzúdulás, amikor Kata a szavazásnál nemet mondott a javaslatra! Majd akkora, mint fizetéskor, a lappadt borítékok láttán.

- Magatokra vessetek - mondta Okos Kata.
- Miért? Mi mást csinálhattunk volna? Te hőbörögtél, és mire mentél vele?

Kovátsch Gamma Bertalan
A Múlt Kísértete

Kísértet járja be Hülyeországot, a Múlt Kísértete. Holmi faszok sztrájkkal kísérleteznek, mintha bizony a vadkapitalizmusban lennénk és nem a Legmodernebb Korban. Én nem tudom, hol bújnak meg ezek az ászkák, hol találnak maguknak elég nedves korhadékot a túlélésre. Időnként mégis elősereglenek, hiába irtom őket a globálmodernitás Mr. Killer aerozoljával. Nos, ha elősereglettek, itt vagyok én és lefújom őket jól megint.

Megmondtam világosan, hogy a sztrájkok ideje elmúlt. Eleve, minek menne ma valaki sztrájkolni, amikor ma van Piac és Verseny, régen meg nem volt? Ha egy vasutasnak nem tetszik a rendszer, fogja a kalapját és menjen el egy másik vasúthoz és kérjen több bért ott. Dettó a tanár és az orvos. De ezek hülyék, nem gondolnak át semmit, nem értik az Idők Szavát, nem vetik ki magukat a Versenypiacra, hanem csak a szájuk sír. Kell figyelni az ilyenekre? Nem kell, alsóbbrendű komcsi prolik ezek, az elitig nem ér fel a sirámuk.

Ha sokat erőznek, közéjük kell lőni fospumpával és kész.

Ettől teljesen független kérdés, hogy mondjuk a vasút reformja nem megy valami jól. Igen, ezt át kell gondolni, nem ám a debil váltóállítgató birkáknak, hanem az elitnek. Az elit most elkúrta kissé, megesik az ilyen, csak az nem téved, aki nem dolgozik. Majd lesz egy újabb nekifutás, addig kéretik a váltóknál várakozni, amíg az elit előjön az újabb, tökéletesebb, tisztább érzést adó reformtervvel. Vagy el lehet menni egy másik vasúthoz, vagy külföldre, mit érdekel ez engem, elitblogger vagyok én, nem törődhetek piszlicsáré ügyekkel.

Én a Múlt Kísértetét kergetem, nincs időm ilyesmire.

2007. november 15.

Kovátsch Gamma Bertalan
Propagandisták

Elitek, éppen végeztem egy mesével és délután két újat kell írnom, úgyhogy nagyon rövid leszek.

Bértollnokokkal vagyunk körülvéve. Propagandistákkal. Ezeket megfizetik, hogy hazudjanak nektek. Megnevezem őket bátran, gond egy szál se, nem vagyok én gyáva, beszari alak. Jön a leleplezés, készüljetek a sokkra.

A HírTV és a Magyar Nemzet dögkútjában ülnek a bértollnokok.

Elmondom, hogy megy ez. Ott ül ez a sok zombi az alagsorban, ahol a bértollnokokat tartják. Belép a Simicska egy aktatáskával, eléjük önti a pénzt és megmondja, mit kell megírni. A zombik szemébe fény költözik, szögletes mozdulatokkal szövegszerkesztőt ragadnak és elkezdik önteni. Mindaddig, amíg ki nem kapcsolják őket.

Nem emberi élet ez, elitek.

Ne zombikaját egyetek, hanem emberi étket. Azért teszem én ki a szívemet, gyomromat és az idegrendszeremet értetek, hogy végre megtudjátok az Igazságot. Azt hiszitek, megéri? Egy szart éri meg, a 200 milka rám eső részéből alig marad, mire az EKHÓ-t levonják belőle.

Nem a pénzért csinálom, elitek.

Hanem azért, hogy lássam a fospumpa Orbán arcát, amikor a hülye kis népszavazási kampányának kellős közepén berobban a rajzfilmsorozatom. Azért a látványért megéri megcsinálni. Amikor az MTV1 hiradó előtti műsorsávja 7-800 ezer nézőjének agyába befúrom magam és alig követhető csúsztatás-sorozatokkal a vizitdíjról és tandíjról súgdosok a füleikbe. Akkor majd meglátjátok ki itt a profi.

A bértollnokokat viszont kerüljétek el! Nem elfelejteni!

2007. november 14.

Kovátsch Gamma Bertalan
Gazda szeme hízlalja

Felháborító!

Ugye?

Aki elit módra egyetértett velem (kivéve az elsőzőket), azokat nem vágom ki a blogról, a többiek becumizták, muhahahaha!

Most, hogy ezen túlvagyunk, elmondom, mi a felháborító. Hát emiatt a Gyárfás miatt egyesek netán azt hiszik, hogy az állam jobb gazda is lehet, mint egy magáncég.

Tetszik nekem ez a hangos "búúú", nemhiába válogattam magam ezt a társaságot a selejt ostoba proli birkák gondos kirugdosásával.

Nem lehet jobb gazda. Mit is magyarázzam? Azért csak elmondom, mert grafomán vagyok és ez jót tesz nekem két rémmese írása közben. Az állam nem lehet jobb gazda, mint egy magáncég, pont. Ez azért van, mert saját magát sose csapja be az ember, az államot meg igen. Ez mondjuk most éppen ellentmond a gazdaság kifehérítéséről nyomott dumámnak, de értsetek meg, engem témára fizetnek. Ha a vevő a kifehérítést és az államrosszgazdát is a kosárba tette, meg kell írni, nincs mese.

Tehát mi a különbség a Napkeltés gennygombóc és az én happeningem között az MTV-ben, az állam kontójára? Világos, mint a nap. Az, hogy én jó vagyok és megérdemlem, hogy az adófizetők zsebére állami apanázst kapjak, az Napkeltések - úgy is mint konkurrencia - pedig nem. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az államrosszgazda, akkor rögtön adódik a következtetés: a Napkelte a rosszgazda állam szép példája, én pedig a lendületes, tehetséges magánszektor szép példája vagyok.

Én vagyok tehát a jó gazda. Lehet kirakni a zsozsót, nálam a helye.

2007. november 13.

Kovátsch Gamma Bertalan
Irigy prolik dáridója

Tudjátok mi a legnagyobb baj ebben a kurvaországban? Hogy irigyek vagytok, bunkókáim. Az a baj. Nem is értem, mi a fasznak volt itt rendszerváltás, ha az ember sikeres se lehet a saját hazájában.

Ha pedig sikeres, akkor házat épít.

Mit számít, hány emeletes, prolikáim? Sötét, irigy bunkók vagytok, hogy egyáltalán ilyesmire csak gondoltok is. Hát akkor elmondom az alapokat. Itt van a Kapitalizmus. Az annyit tesz, hogy Verseny folyik. Aki a Versenyben nyer, zsebrerakja a nagy lóvét és annyi emeletet épít belőle, amennyit csak a házalap elbír. Mindezt pedig nevezik Piacgazdaságnak és erről szólt a rendszerváltás.

Mit pampogsz? Hogy itt az állam pénzéért folyt a Verseny? És akkor mi van, tirpák? Változtat valamit is? A sok ostoba, irigy proli befizetett, az okos fiú pedig kimarkolta ügyesen. Nyilván jó sok Értéket Adott Hozzá. Hamarabb kellett volna felkelni és akkor tinektek is az lehetne a legnagyobb gondotok, olasz vagy német kacsaláb kerüljön-e a házikó alá.

De amíg csak picsogni tudtok, addig lúzerek maradtok mindörökre.

Prolikáim.

2007. november 12.

Kovátsch Gamma Bertalan
Lápvidék

Drogfutárt találtak a Kóka-épitkezésen, na és? Ez nem Kóka felelőssége, az viszont igen, hogy fontos nemzetgazdasági ágak inkább emlékeztetnek lápvidékre, mint a Fair Play-díj átadójára.

Igen, Kóka felelős. Felelős azért, hogy egy egész gazdasági ágból, mi több, hatalmi ágból a rohadás kénköves miazmái szállnak fel.

Az újságírásra gondolok. Az is olyan immanensen korrupt, mint az egészségügy, az építőipar vagy éppen a karitatív segélyszervezetek. Szerintetek eltart ez a kis ország annyi újságírót, amennyi itt ontja ránk a napi matériát? Hogyan működnek újságok 16000-17000 fizető vásárlóval vagy portálok napi 50000 egyedi látogatóval? Ki fizeti az újságírók után a TB-t és az adót?

Óh, miket irsz? Olyan jó ilyeneket olvasni. Cimkeszerkesztő? Kutató-szerkesztő? Tébézett állásban? Nokiacsúcscucc? Mint szerkesztőségi juttatás? Óh, de szép is lenne. Nagyon meg tudnám tanulni használni,nagyon-nagyon.

Még senki sem gondolkodott el közületek ezen?

Nem?

Addig jó.

Nincs is hozzá semmi közötök, birkák. Minekünk van az EKHÓ, azt fizetjük, ennyit elég ha tudtok. A többi részletet lepje sűrű balladai homály. Olyan, ami a lápvidékek fölött lengedez.

Hát hiszen a ballada is csak úgy izgis, ha homályos.

2007. november 11.

Kovátsch Gamma Bertalan
Taggyűlés

Nagyon röviden be kell szólnom itt néhány hülyének, akik a HírTV-vel való afféromat piszkálgatják. Az a helyzet, hogy az általános iskola nem dolgozik a kezem alá, mert a tananyagban még mindig nem szerepel, hogy a HírTV egy dögkút. A Magyar Nemzettel együtt dögkútbirodalom. Ha ez benne lenne a tananyagban, akkor simán kivághatnám a blogról, aki ezt nem tudja. Menjen vissza és tanulja meg az egyszeregy mellett.

Így azonban mindig ismételnem kell.

Sóhajtás.

Nos, ezek ott a dögkútbirodalomban csak hazudni tudnak. Ha netán igazat mondanának, tán be is görcsölne a nyelvük. Rólam is hazudtak, természetesen. Még hogy Gyurcsány ajánlotta volna a blogomat. Az Úr. A Feri. Ilyesmiről szó sem volt, ez nettó hazugság. Az igaz ugyan, hogy én vagyok a kedvenc. Az is igaz, hogy a kormányprogramot szedem rajzfilmbe. Sőt, az is igaz, hogy a blogom linkje egy ideig az amoba.hu ajánlott linkjei között szerepelt.

A Feri azonban sose ajánlotta a blogomat az ő blogján, úgyis mint a Legfontosabb Blogon.
Aki ilyet mond, hazudik és én szóltam is előre. Megmondtam előre, hogy ülhetek egy dögkutassal éppen egy asztalnál, de ha szólni mer hozzám, otthagyom. Szólt, otthagytam. Meglepetésnek helye nincs.

Nem, Feri sose ajánlotta a blogomat.

Ezen felül még taggyűlés se volt.

2007. november 7.

Kovátsch Gamma Bertalan
Divatcsinálók

Nézem a témajegyzékemet, mibe is rúgtam régen már? Az egyházba, hogyne. Beszólt néhány birka, hogy így szólóban a katolikus egyházat gyalázni unalmas, úgyhogy mit szólnátok egy hülyemagyar-katkógyalázó kombóhoz?

Akármit is szóltok, megkapjátok a pofátokba. Eliteknek: megkapjátok a jó arcotokba.

Katkóknak szertartásaik vannak és innen egyenes vonalban asszociálok az ünnepekre. Ünnepeink? Mit már? Ünneped, maximum, hülyeagyú. Ünnepeink nincsenek. Nekem van meg neked van, mindenkinek a saját készletnyi ünnepe. Az én szabadságomba ne rongyoljon bele senki a hülye ünnepével, majd megülöm én azt, ha akarom.

Különben is, én sokkal jobb ünnepeket tudok kitalálni, mint a múltba ragadt katkók, akik amúgy se szóljanak semmit a pedofil papok ügyének eltussolása után. Éppen tegnap volt a Fontos Blogok Ünnepe, ma pedig töklámpást gyújtottam a blogomról kirúgott faszfejek emlékére. Holnap lesz a heti Orbánnap, ha pedig hétfő, akkor nácik. Ne mondjátok, hogy ez nem jobb, mint idióta karácsonyokat ünnepelni.

Hogy nincs hagyománya, hülyegyerek? Kit érdekel, ha egyszer divatba jön? Divatba jön magától. Pontagyúaknak: megesik, hogy hirtelen mindenki töklámpást akar gyújtani, még ha korábban nem is tették. És mi jogon akadályozná meg őket ebben valaki is? Mi jogon? Divatba jött és kész.

Ennyit kell tudni nektek, birkák.

Mert az meg az én szakmám, hogy divatba hozzak valamit. Nem egyszerű, de ezért elitfoglalkozás. Ha csak úgy leírnám a pofátokba (eliteknek: jó arcotokba), hogy nyomás töklámpást gyújtani, kiröhögnétek, sőt, esetleg meg is rúgdosnátok. De ha azt mondom, hogy le a poros, katkószagú ünnepekkel, viszont a tök milyen jópofa, akkor valami ismeretlen erőnek engedelmeskedve rohantok tököt gyújtani.

Ez az érték, amit hozzáadok.

2007. november 6.

Kovátsch Gamma Bertalan
Elmúlt egy év

Egyéves lett egy újabb fontos blog. Haladó hagyomány, hogy az ilyesmit megünnepeljük, persze csakis a Fontos Blogoknál. Az Úr Blogja fontos, meg is ünnepeltük. Lujza blogja az nem fontos blog, szarunk rá, hány éves. Most azonban egyértelműen Fontos, sőt Kiemelkedő blog lett nagykorú, egy olyan blog, ami állócsillagként világít a magyar blogoszféra mélykék egén, úgy az általa sugárzott intellektuális mélység, mint a körülötte zsibongó boldog kommentelők életöröme mián.

Naná, hogy a Mester blogjáról van szó. Happy birthday, Wéblog!

Ennél nagyobb ünnep már csak az lesz, amikor mi leszünk egy évesek. Nagy buli lesz, ki ne hagyjátok! Itt emlékezzünk meg egy pillanatra alapító-rossz szellemünkről, Höndör B. Margitról, aki sajnos már nem lehet velünk. Nem volt könnyű kifúrni, az a legkevesebb, hogy könnycseppet ejtünk érte.

Könnycsepp.

Na most nyomok egy kis intellektuálisat, ami ilyenkor kell. Jó-e, hogy van a Mester blogja? Ez persze csak költői kérdés, mi lenne a magyar közélettel, ha nem jönne a Napi Megmondás? Még ha csak háromnaponta is jön. Honnan vennék a közéleti szereplők, úgyis mint politikus faszok a véleményüket? Főként, ti, birkák, honnan tudnátok, mit kell gondolni? One stop shop for all.

Apropó, ha már a shopnál tartunk, a kilépéskor ne felejtsetek el fizetni a bannerre való kattintással. Igen, a baszóbogarakra kell.

A blog kényelmes, testreszabható keret. Nem kell aggályoskodni, hogy egy tolvajcigány esetleg orrba vágja az embert a megmondás után, vagy egy feldühödött ellenforradalmár T-34-est ragad az alternatívtörténelem-előadás után ami személyes műfajoknál kétségkívül veszély. Ha meg valaki nagyon ugrál, hát ki lehet vágni a picsába, hadd ugráljon ott a hidegben. Mi tagadás, a praktikus megfontolások mellett azt az örömérzetet se hagynám említés nélkül, amit ez a Mesternek okozhat.

Most, hogy ezt így megbeszéltük, égetően jelentkezik a következő kérdés: lehetne a Mester blogja jobb? Lehetne-e? Jobb-e? Nem kevés-e az a háromezer látogató, ami az Index címlapok ellenére odakolbászol - enyhe vonakodással - vagy az a nagyjából 30 kommentelő, aki rendszeres látogató a Mester blogján?

Nem, elitek. Mert nem a mennyiség számít, hanem a minőség. Amíg érdemi és nívós, magas hozzáadott értékű kommentek születnek, mint ez itt, addig nem.

Ez a cikk kurvajo... bovult a szokincsem arpad.. "godzillaskodas" tetszik.. nem kicsit. nagyon :)

Nem azt kell kérdezni, jó-e a Mester blogja, nem. Az a kérdés, ti mit tehettek hozzá magas hozzáadott értékű kommentekkel, mint a fenti is. Ez most az elitfeladat és ehhez most ezúton én is hozzájárulok.

2007. november 5.

Kovátsch Gamma Bertalan
Hasta la vista

Nagyon nem jól van ez így. Mondom tőlem szokatlan moderáltsággal. De tudjátok mit, szarok a szájukba, megmondom én a frankót tutin. A koalíciós faszok elhúzhatnak a vérbe, aztán amikor ott vannak, akkor nyakukba akaszthatnak egy lófaszjancsi feliratú táblát és megvárhatják, amíg leszíjazom őket egy székbe és piff-puff jobbról-balról.

Valami ilyesmi. Azért még gondolkodom, vannak még ötleteim.

Szóval nem jól van ez így. Mert azért még az én szuverenitásomnak is van határa. Tücsköt-bogarat összehordok, hogy a hülyék pártja valóban a hülyék gyülekezetének tűnjön, felmondatom veletek tucatszor, hogy lássam, bevésődött-e, nemet mondok, amikor nemet kell mondani, renomémet feláldozva tájékoztatom a népet az épülő-szépülő kapitalista országról és akkor ezt teszik velem.

Bazdmeg, ezek beperelnek! Köszi a zsozsót, de ez nem pénzkérdés, hanem elvi.

Mi a faszból fogok megélni ezek után??? Ez az elvi kérdés. Nem, elitek, valahogy belőletek nem nézem ki, hogy élveznétek a kádárista sorok között olvasást és együtt kuncognátok velem, amikor túlzott szoláriumozás veszélyeiről irkálok. Nem, ti azt szeretitek, ha a tolvajcigányokat valaki korrekten tolvajcigányoknak hívja.

Nem valaki, hanem én. Bocs. The buck stops here, ami azt jelenti, hogy tolvajcigányozhat Tomcat barátom annyit, amennyit akar, a téma kibontásáért én teszem zsebre a nagy lóvét.

Szóval itt az út vége, faszok. Még az is meglehet, hogy kissé átírom a rajzfilmet és a tolvajcigánynak olyan gyurcsányos feje lesz. Nem viccelek.

Mások szívhatnak, de én nem. Így egyeztünk meg, ehhez tartsátok magatokat, koalíciós faszok. Bizony, te is Feri barátom.

2007. október 31.

Kovátsch Gamma Bertalan
Elmeroggyant hüllők

Figyi, éppen pakoltam a naptejet az utazótáskába, amikor olvastam ezt. Mit is mondhatnék? Visszafogom magam és csak azt mondom, agy helyett káposztalé van azoknak az idióta, csorgó nyálú seggfejeknek a fejében, akik ilyen ötletekkel jönnek elő. Most nem fogom kicsomagolni a naptejet, hogy helyrehozzam ezt a balfogást. Mi, hogy megint én oldjam meg? Arra várhattok, hülyemagyarok. Ha ezt elkúrjátok, akkor ez most el lesz kúrva, én nem fogom szupermenként helyrehozni, mint eddig.

Én nyaralok, bazdmeg. A naptejet meg magamra kenem. Ha van olyan elit, aki hajlandó tenni a hazáért és bevetni a száját a jó ügy érdekében, itt megtalálhatjátok az igazságot.

Idézem.

Hogy a faszba tűnjek ki, ha nem értek semmihez, de nem is lehet majd bebaszni valami nagyot a média békalencsés tavacskájába, hogy a loccsanásra meg a nyakukba ömlő trutyira az emberek felfigyeljenek? Újságírói munkát végezni nem fogok, mi vagyok én, hülye médiaszakos bölcsész? Hát nem.

Egyszerűen muszáj, hogy ha az kell, kitehessek egy kis önkényuralmi jelképet, vagy
bedobhassak egy gumicsontot.

Mert ha ezt nem csinálhatnám, melyik hülyemagyar olvasna engem?

2007. október 30.

Kovátsch Gamma Bertalan
Képrejtvény

Hurráhurrá, nem lett igaza a halálmadarknak, akik a Mester talányos kommentjét úgy értelmezték, hogy nem lesz ezen a héten post. Dehogynem lesz és milyen apropó módon, egy képrejtvény.

Ezen felbuzdulva én is egy képrejtvénnyel kedveskedek a rajongóklub tagjainak.

Kérdés: melyik népszerű Internetes publicista látható a képen?



Egy kis segítség: Wurlitzer-emlékdíjat is kapott

2007. október 29.

Kovátsch Gamma Bertalan
Konkurrencia

Olvasói levelek áradatát kapjuk, hogyan bírjuk a versenyt a Mester rajongóinak egyre inkább kicsorduló féktelen szeretetével. Nem kell-e aggódnunk más rajongóklubok miatt, hogy esetleg ők odaadóbban és kreatívabban imádják a Mestert.

Nos, ahogy ezt a videót elnézem, ilyen veszély nem fenyeget. Továbbra is a For a better Tirpákbokrétás az egyetlen és az igazi, ne fogadjon el másolatot!

2007. október 26.

Kovátsch Gamma Bertalan
Na, álljon meg a fáklyásmenet!

Orbán fasiszta. Ez egy dolog. Ezért utáljuk őt nagyon a dögkútjával meg a hazugságot termő hörrtévével együtt.

Nagyon remélem, hogy ennyi ismételgetés után legalább ezeket az alapigazságokat jól megjegyeztétek.

Azonban van egy határ, ami alá nem megyünk. Vagy túl rajta, mit tudom én. A politikai harcnak vannak bevett, civilizált formái, például az, hogy a politikai ellenfelet megpróbáljuk agyament, szélsőséges diktátornak beállítani. Az megy, ha ilyen nem lenne, unalmas lenne az élet.

A határ az adóhatóság. Azzal vigyázzunk csak. Az adóval nem viccelünk, még ha a célpont Orbán Viktor is.

Nem akarok belemenni a boncolgatásba, miért.